A kávé felfedezése

Nem lehet pontosan tudni, hogy ki fedezte fel a kávé növény hatását és főzött először italt a kávészemekből. A kávé eredetéről kétféle legenda ismert. Az első egy Phazes nevű arab orvostól származik, aki  900-ban a kávét orvosságként említette. A másik történet (kb. Kr.e.  300-ból) szerint egy Káldi nevű kecskepásztorról szól. Mindkét történetnek több változata ismert, de a történet alapja megegyezik. 



Káldi legendája

A legenda szerint kb. Kr.e. 300-ban élt Etiópiában egy Káldi nevű kecskepásztor, aki észrevette, hogy a kecskék bizonyos piros bogyók legelése után egészen estig rendkívül aktívvá váltak. Ő maga is megkóstolta a bogyókat, és ugyanazt a hatást tapasztalta. Elmondta ezt a közeli apátságban élő szerzeteseknek, akik szintén elkezdték a bogyókat enni, hogy az esti ima során sokáig fenn tudjanak maradni. A szerzetesek véletlenül rájöttek, hogy ha a megpörkölik a bogyókat és italt főznek belőle, akkor ugyanazt a hatást érik el, de az íze messze finomabb. Ettől fogva a kávébabot és a belőle készült italt luxus élénkítőszernek tartották.

Hogyan terjedt el a kávé az egész világon ?

A kávét először Jemenben kezdték el termeszteni, ahol teraszos gazdálkodást folytattak. A kávézás szokását mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába menet, innen terjedt tovább a kávé fogyasztása az egész Közel- Keletre. Később a kávétermesztés továbbterjedt Arábiába és Egyiptomba, ahol a kávé (vagy "Kahweh") fogyasztása hamarosan mindennapi szokássá vált.

Csak a XVII. század elejétől kezdték a kávét megismerni Európában , de népszerűsége gyorsan növekedett. Kávéházak épültek, Olaszországban, Nagy Britanniában, Hollandiában, Franciaországban és Németországban. A XVIII. század elején a hollandok kávéültetvényeket létesítettek Indonéziában, és a franciák elvittek néhány ültetvényt Martiniquera, míg a spanyolok a Karib tenger térségében Közép Amerikában és Brazíliában kezdtek kávét termeszteni.

Mi a helyzet a kávéval manapság ?

Ma Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, amelyet Vietnam, Kolumbia és Indonézia követ a sorban. Sok más kávétermelő ország is van, de azok termelési volumene jelentősen kisebb. Mi a helyzet a fogyasztással? A világ minden táján isznak az emberek kávét. Számos recept és még több szertartás kapcsolódik a kávéhoz, és mindenki ismeri a kávét! Becslések szerint több mint húszmillió ember végez a kávéval kapcsolatban lévő munkát.

---

Néhány érdekesség a kávéról

A kávécserjének több mint 70 faja, ezen belül pedig számos változata ismert. A legjelentősebb három faj a Coffea arabica, a Coffea liberica és a Coffea robusta - a legjobb minőségű kávé az arabica fajtából készíthető. A kávé aromáját a pörkölés során keletkező illékony vegyületek és az italban lévő karbonsavak minősége határozza meg: a 2-metil-valeriánsav csokoládés, a piroszőlősav pedig karamelles aromát biztosít. A kávéban lévő alkaloidok közül a koffein a legjelentősebb és egyben a legismertebb is (az alkaloidok nitrogénatomot tartalmazó, jelentős élettani hatást kiváltó, növényi eredetű vegyületcsalád).

A koffeintartalmú élvezeti szerek (kávé, tea, kóladió, maté tea) közös jellemzője, hogy olyan növényi részekből készülnek, amelyek koncentráltan, a klorogénsav nevű vegyülethez kötötten tartalmazzák az említett hatóanyagot. A jó minőségű kávéfajták koffeintartalma 1-1,5% között van; minőségi követelmény, hogy a pörkölt kávé szárazanyag-tartalmában 1%, vagy ennél több koffeinnek kell lennie. A le nem bomlott klorogénsav ingerli a gyomor nyálkahártyáját, ezért a kisebb koffeintartalmú és a nagyobb klorogénsav-tartalmú kávéból készült ital gyengébb minőségűnek számít. Az arab kávéfajtákban kisebb a klorogénsav-tartalom (0,8-1,2%), ezért jobb a minőségük, míg a robusta fajtákban ez az érték már körülbelül 4%.
A szervezetünkbe jutó koffeint a májban található, citokróm nevű enzim bontja le. A lebomlás folyamatának ideje az enzim aktivitásától függ, ezért van akinél hosszabb, van akinél rövidebb idő alatt zajlik a lebontás. A folyamat során a kakaóban is megtalálható teobromin képződik (ez a vegyület a koffein frissítő és hangulatjavító hatású rokona). A kávé húgysavvá oxidálódva végül a veséken keresztül távozik.

A koffein élettani hatásai

A koffein mértékletes fogyasztás esetén növeli a teljesítőképességet és frissességet, éberséget biztosít számunkra, a ritkán, alkalmanként kávézóknál pedig fokozza az anyagcserét. Kávéfogyasztást követően fokozódik a szívműködés, ezáltal nő a pulzusszám és emelkedik a vérnyomásunk (1-3 óra alatt átlagosan 5-10%-kal). A koffein ezenfelül vizelethajtó hatású, mert tágítja a veseereket, a víz és bizonyos ionok visszaszívódását viszont gátolja (ez az oka annak, hogy a legtöbb helyen a kávé mellé vizet vagy ásványvizet is felszolgálnak). A koffeint a gyógyszeripar is hasznosítja például a fejfájás elleni tabletták hatóanyagaként, vagy az asztma, a szívgyengeség és a morfiummérgezés kezelésére.

Mennyi kávét érdemes fogyasztanunk?

Ha részletesen áttekintjük a pörkölt kávé előállítási módját és összetételét, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a jó minőségű, pörkölt szemes kávéból főzött italból egy egészséges felnőtt naponta 1-3 adagot is elfogyaszthat. Külön orvosi ellenjavallat esetén természetesen nem ez a helyzet, de az egészséges felnőtteknek is érdemes odafigyelniük arra, hogy két kávé ivása között legalább négy óra teljen el. A nagy mennyiségű, hosszan tartó koffeinfogyasztás után a kávé elhagyása elvonási tüneteket, például fejfájást okozhat. A túlzott mennyiségű koffeinfogyasztás hosszú távon növeli a kálciumürítést, amivel fokozza a csontritkulás kockázatát, ezen kívül alvászavar, súlyosabb esetben pedig szívpanaszok is jelentkezhetnek. A koffein túladagolása hányingert, hányást, heves szívverést, hallucinációt, mellkasi fájdalmat és pánikrohamot is kiválthat: a túladagolás halálos mennyisége 80-100 csésze kávét jelent, bár ennyit szinte lehetetlen lenne egyszerre elfogyasztani (a halálos mérgezést okozó koffeinmennyiség egyéni érzékenységtől függően 5-30 g). Valódi koffeinmérgezés csak ritkán fordul elő.

Egy csészényi kávé elfogyasztása után a koffein már öt perccel kimutatható a szövetekben, koncentrációja pedig húsz-harminc perc múlva éri el maximumot: a vegyület hatástartama kb. 3-6 óra. Gyermekeinket semmiképpen ne szoktassuk rá a koffeintartalmú italok fogyasztására, mert nekik gyorsabb az anyagcseréjük, és már kisebb adag esetén is jelentkezhetnek a túladagolási tünetek.

A kávé összetétele és néhány ital koffeintartalma

A víztartalom a nyers kávéban 7-13 százalék, a pörköltben pedig 2-4 százalék körül van. A nyers kávé 6-8 százalékos szacharóztartalma a pörkölés során legnagyobb részben elbomlik, amivel megnő a késztermék zamata. A kávé kis mennyiségben nikotinsavat (niacin, B3-vitamin) is tartalmaz, a kávéban lévő fehérjék bomlástermékei pedig értékes szín- és ízadó anyagok. A kávéolaj 78-80 százaléka döntően linolsavból (telítetlen zsírsav) és palmitinsavból (telített zsírsav) áll.

Koffeintartalom az egyes italokban (egészséges felnőtt emberek számára naponta maximum 300 mg koffeinbevitel javasolt):

Eszpresszó (0,5 dl): 100 mg; 2 dl hosszú kávé: 90-180 mg; 2 dl koffeinmentes kávé: 3-4 mg; 2 dl tea: 30-70 mg; 2 dl kóla: 30 mg.

Oldal: A kávé útja
Santana Rock Cafe - © 2008 - 2024 - santanarockcafe.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat